Ki�ll�t�si tapasztalatok 2010.

                 -az „�j t�pus�” Dobermannok eg�szs�g�gyi vesz�lyei-

 A 2010-es szezonban Dobermannjaimmal rengeteg (k�zel 50) , k�l�nb�z� szint�, t�bb orsz�gban (Magyarorsz�g, Olaszorsz�g, Horv�torsz�g, Szlov�nia, Ausztria, San-Marino, Bulg�ria,stb.) megtartott kutyaki�ll�t�son vettem r�szt. A b�r�latokkal kapcsolatos tapasztalataimat szeretn�m megosztani a k�vetkez�kben.

 Miel�tt a r�szletekre t�rn�k, r�viden szeretn�m feleleven�teni a b�r�latok, a kutyaki�ll�t�sok l�nyeg�t. A kutyaki�ll�t�sok �s az ott t�rt�n� b�r�latok eredeti c�lja, az egyes kutyafajt�k min�s�g�nek folyamatos jav�t�sa, annak �rdek�ben, hogy az �jabb gener�ci�kban min�l eg�szs�gesebb, min�l jobban haszn�lhat� �s min�l szebb egyedek j�jjenek l�tre. Az�rt, hogy a b�r�latok egys�gesek legyenek, minden fajta rendelkezik egy fajtale�r�ssal (standard), ami egy nagyon pontos, szakszer� le�r�sa az adott fajta ide�lis egyed�nek. A b�r�latok sor�n ezzel a le�r�ssal kell �sszevetni az adott egyedet �s meg�llap�tani, hogy az egyes testt�jak mennyire k�zel�tik meg az ide�lis �llapotot. A b�r�lat v�geredm�nyek�nt minden kutya kap egy min�s�t�st �s a legjobbak k�z�l kiv�lasztj�k azt, amelyik a legjobban megk�zel�ti a fajtale�r�st. Mindez az�rt t�rt�nik, hogy a tov�bbteny�szt�sben lehet�s�g szerint az ide�lis t�pushoz legk�zelebb �ll� egyedek vegyenek r�szt.

 A gyakorlatban azonban nem mindig t�rt�nik �gy! Vannak b�r�k, akik vagy nem ismerik el�gg� a fajta le�r�st , vagy megfelel� szakmai ismeretek hi�ny�ban nem tudj�k kell�k�pen �rtelmezni (vizsg�ra egyszer�en bemagolt�k ) a le�rtakat, vagy annyira mindenek felett �ll�nak k�pzelik magukat (speci�l vagy szakb�r�k) , hogy �gy �rzik �k elt�rhetnek a standardt�l.

 A ki�ll�t�sok b�r�i nagyj�b�l h�rom csoportba sorolhat�k:

         1. speci�l, az adott fajt�ra szakosodott

         2. j�l k�pzett (�ltal�ban nyugati orsz�gokb�l sz�rmaz�) „all round”, azaz �ltal�ban minden fajt�t b�r�l�

         3. �tlagos (gyakran korrupt) „all round”, azaz �ltal�ban minden fajt�t b�r�l�

  Tapasztalataim alapj�n a speci�l, vagy szakb�r�k nagy r�sze sajnos t�l laz�n �rtelmezi a fajta le�r�st, pedig r�juk n�zve is k�telez� �rv�ny�.  Sokszor saj�t �zl�s�k, vagy a hozz�juk k�zel �ll� teny�szt�i csoportok �rdekei szerint b�r�lnak, ami az�rt nagyon vesz�lyes, mert a nagy, m�rvad� ki�ll�t�sokon m�r hossz� ideje �ltal�ban ugyanaz a b�r�i k�r b�r�l, �gy nem a standard, hanem az � �zl�s�k jelenik meg az eredm�nyekben, ezek a standardt�l sok esetben elt�r� „�j t�pus� dobermannok”. Sajnos a magukat mindenhat�nak k�pzel� szakb�r�k a legt�bb esetben nem szakemberek (�llatorvos –�llatteny�szt�), �gy az �zl�s�k szerinti elt�r�sek eg�szs�g�gyi vesz�lyeket hordoznak, aminek m�r j�l l�that� jelei is vannak! A k�vetkez�kben ezeket foglalom �ssze:

1.      Sz�razs�g elveszt�se: a Dobermann-t az er� �s elegancia jellemzi, a legt�bb fajt�t�l a sz�razs�g�ban, feszess�g�ben k�l�nb�zik (a b�r szorosan r�fesz�l a testre). �jabban egyre t�bb a laza, l�g� b�r� (f�leg a nyakon, fejen) egyed. Eg�szs�g�gyi kock�zat�t l�sd a k�vetkez�ben.

2.      Nagy fej: �jabban a standardt�l elt�r�en min�l nagyobb fejre t�rekednek, er�s stoppal ami cs�kkenti a fajta eleganci�j�t , de emellett eg�szs�g�gyi vesz�lyeket is hordoz. A nagy fejjel egy�tt j�r a kerek szem �s a burkolts�g (t�bb b�r �s b�ralatti k�t�sz�vet,), ami sokkal gyakoribb� teszi a szemh�jak befele, kifele fordul�s�t (entropium, extropium). Ezek az elv�ltoz�sok id�lt k�t�h�rtya gyullad�st okoznak �s gyakran csak m�t�ttel korrig�lhat�ak. Igaz nem �letvesz�lyes elv�ltoz�sok, de egy munkakutya �let�t igen megkeser�thetik. A nagy fejjel egy�tt j�r a h�sos �ll, amin a b�r red�z�tt, ez megn�veli a pustul�s demodicosis es�ly�t (az �llon v�rz�, gennyes pattan�sok tal�lhat�k).

3.      Konverg�l� (�sszet�r�) fels� fejprofil: a Dobermann-t p�rhuzamos fels� fejprofil jellemzi (az orrh�t vonala �s a koponya vonala p�rhuzamos), m�g a diverg�l� (sz�tt�r�) fejprofilt a legt�bb b�r� j�l �t�li meg, a konverg�l� (�sszet�r�) pointer t�pus� fejet gyakran p�rhuzamosnak gondolj�k, pedig mint minden pointert�l elt�r� fajt�ban, a dobermann�l is s�lyos hiba. Ez a t�pus� fej egy kiss� agressz�v �s „buta” kifejez�st k�lcs�n�z a kuty�nak. Ugyan nincs k�zvetlen eg�szs�g�gyi vonzata, de az eszt�tikai hat�st jelent�sen rontja.

4.      R�vid, vastag, gyakran b�r�s nyak: sajnos a nagy fejre val� t�rekv�s mag�val hozza a r�vid vastag nyakat, ami jelent�sen ront az eleganci�n. Hi�ba van egy t�k�letes fej, t�k�letes t�rzs, ha ezt a kett�t egy r�vid, vastag nyak k�ti �ssze a kutya nem lesz harmonikus, ennek a hib�nak ugyancsak nincsen eg�szs�g�gyi vonzata, de a kutya elvesz�ti az eleganci�j�t.

5.      T�l sz�gell�s: �jabban sok a n�metjuh�sz jelleget mutat� z�rtabb sz�gekkel rendelkez� dobi (m�g IDC oszt�ly gy�ztes is!) , pedig a Dobermann „magasba t�r� eleg�ns alkat�t „ a nyitottabb a v�lliz�let 105-110 fokos, a t�rd iz�let 130 fokos �s a cs�nk iz�let 140 fokos sz�gei adj�k. A t�l sz�gell�s vesz�lye (l�sd a n�met juh�szok) , hogy fokozza a cs�p� iz�leti diszpl�zi�ra val� hajlamot!

6.      A laza h�t : f�leg olasz �s orosz kuty�kn�l l�ttam, hogy meg�ll�t�sn�l sz�p egyenes h�tvonalat mutatnak, de ahogy elindulnak a h�t mintha 3 darabba esne, k�l�n mozog a mar, a h�t �s a far. Ez ellen a plusz kondival v�dekeznek , a k�v�natosn�l t�bb kil�t pakolnak a kuty�kra, hogy feszesebbnek t�nj�n a h�tuk (f�leg kanokn�l, n�melyik olyan mint egy Rottweiler), ami k�zvetett eg�szs�g�gyi hat�sk�nt extr�m m�don megterheli a sz�vet.

7.      R�vid v�gtagok: els�sorban az orosz kuty�k (Pimms vonal !) eset�ben jelent�sen megr�vid�ltek a v�gtagok ,(n�melyik szinte gn�mnak n�z ki!) mintha nem is ahhoz a kuty�hoz tartozn�nak, romlik a harm�nia, elegancia.

8.      Laza carpalis (cs�d) iz�let: eredetileg a dobermann egyenes , oszlopszer� el�ls� v�gtagokkal rendelkezett , ma m�r 10 fokos elt�r�st megenged a standard (pedig ez is n�metjuh�szos jelleget k�lcs�n�z a kuty�nak) , de n�melyik kutya m�g ezt is t�l l�pi, ami a munka rov�s�ra mehet(s�r�l�kenys�g).

9.      Teh�n �ll�s: a h�tuls� v�gtagok �sszet�rnek , ami nagyon gyakran sz�k medenc�vel �s kifele fordul� t�rd iz�letekkel j�r �s s�lyosan befoly�solja a munkak�pess�get , m�g is sok „szakb�r�” figyelmen k�v�l hagyja (IDC , AIAD oszt�ly gy�ztes tud lenni)

10. Puha mancsok: a Dobermann r�vid �jjakkal, z�rt manccsal kell rendelkezzen, m�gis nagyon sok a sz�tter�l�, puha mancs� gy�ztes egyed.  Munka kuty�kn�l ez s�lyos hiba, komoly s�r�l�s vesz�lyt jelent. Pedig k�nnyen elb�r�lhat�, csak a karmokat kell megn�zni, amelyik kuty�nak hossz�ak a karmai, a talp�n j�r, nem az �jhegyeken teh�t nem j�k a mancsok!

11. Csapott far �s alacsonyan t�z�tt farok: ezek mellett is n�mely b�r� k�nnyed�n elsiklik, pedig amellett, hogy ront az eszt�tik�n, f�leg a t�lsz�gell�ssel egy�tt n�veli a cs�p�iz�leti diszpl�zia vesz�ly�t.

A volt keleti blokk orsz�gaib�l sz�rmaz� „all round” b�rok n�melyik�nek, de n�h�ny nyugatinak is a szakk�pzets�ge igen megk�rd�jelezhet�. Tal�lkoztam sv�d liftgy�rt� szakm�val rendelkez� b�r�val , akinek m�r a kuty�hoz t�rt�n� k�zeled�se is olyan szakszer�tlen volt, hogy a ki�ll�t�s alkalm�val meg is harapta egy kutya. A keleti blokk b�r�in m�g a korrump�lhat�s�guk is sokat ront. Nem �ll�tom, hogy csak egy �llatorvos vagy egy �llatteny�szt� lehet j� b�r�, de egy p�r hetes, h�napos tanfolyamon elsaj�t�tott ismereteket nem lehet t�bb �v egyetemmel �sszehasonl�tani!

Sok b�r� m�r eleve az optim�lis b�r�lati t�vols�ggal, sz�gekkel, ir�nyokkal sincs tiszt�ban, a val�di szakkifejez�sekr�l nem is besz�lve. Sok esetben a speci�l b�r�khoz hasonl�an nem a kuty�t b�r�lj�k, hanem a tulajdonost vagy a teny�szt�t. Azzal tiszt�ban vannak, hogy az adott fajt�ban kik a meghat�roz� teny�szt�k �s, csak hogy „biztosan ne t�vedjenek”, az azokt�l sz�rmaz� kuty�kat hozz�k ki gy�ztesnek, m�g ha az ellenf�l k�zelebb is �ll a standardhoz.

 A legjobb tapasztalataim �s �gy a legkedvez�bb v�lem�nyem az �ltal�ban nyugati orsz�gokb�l sz�rmaz�, j�l k�pzett b�r�kkal vannak. Ezek nagy r�sze a „tapogat�s” , a ringen k�v�li boh�ckod�st ellenz� b�r�k, akik komolyan veszik a szerep�ket , a ki�ll�t�st megel�z� napokban �tolvass�k az adott fajta le�r�s�t, �gy b�tran b�r�lnak �s val�ban az �rv�nyes standard-ot legink�bb megk�zel�t� kuty�kat hozz�k ki gy�ztesnek.

 �sszefoglalva: v�lem�nyem szerint sokkal �rt�kesebb egy olyan kutya, amelyik sok k�l�nb�z� b�r�n�l is gy�zni tud, mint az egy-k�t speci�l ki�ll�t�son ugyanann�l az 1-2 szakb�r�n�l gy�zedelmesked� egyed. De sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a nagy ki�ll�t�sokon (IDC, AIAD) gy�ztes kuty�k, f�leg kanok(200-500 fedez�ssel!) hat�rozz�k meg az elk�vetkezend� gener�ci�kat A dobermann nagy vesz�lynek van kit�ve, mert lassan �vtizedek �ta ugyanaz az 1-2 b�r� v�lasztja ki a v�gs� gy�zteseket , akik ha az �rdekeik �gy dikt�lj�k laz�n elt�rnek az �rv�nyben l�v� standard-t�l. �gy az �ltaluk „kijel�lt” n�h�ny cs�cs kutya (f�leg kan) r�v�n s�lyos hib�kkal terhelik az elk�vetkezend� gener�ci�kat, mivel a teny�szt�k tudj�k, hogy csak akkor lehet j�l eladni a kiskuty�kat, ha mindig a „kijel�lt-gy�ztes „kanokkal fedeztetnek. Ezek hib�i jelent�sen s�lytj�k az eg�sz Dobermann popul�ci�t, mivel ut�daik t�lzott m�rt�kben lesznek jelen az �llom�nyban.

Ha b�rki megk�rd�jelezn� szakmai kompetenci�mat, kis�llatspecialista szak�llatorvos vagyok 25 �ves gyakorlattal �s 34 �ve vannak Dobermannjaim.    

2010-12-09                                           Dr. Kocs Mih�ly